A Magyar Napló szeptemberi számának Könyvszemle rovatában Iancu Laura, József Attila-díjas költő, néprajzkutató írt recenziót Fodor Pál Magyarság és bölcsészettudomány. Beszédek, esszék, interjúk, megemlékezések, vallomások (2011–2020) című kötetéről, amelyet az alábbiakban olvashatnak:

A világ dolgai között eligazodni

Négy évszakban gondolkodó, négy égtájra tervező parasztember módjára, négy halmazba rendeztem a könyv olvasása során készített jegyzeteimet. De, talán azzal a vallomással kellene kezdeni írásomat, hogy: istenkísértésnek éltem a vállalkozást. Hetek óta, (legalább három évtizede), június négy levegőtlenségében élve, éppen olyan könyv olvasásába fogni, amely Trianontól visszavezet Mohácsig, onnan ide, szédületesen veszélyes. A tragédiákhoz való viszonyomat illetően (is) megmaradtam édesanyám lánya: ha térdre rogyni kevés a hit, leülök hát búsulni. (Nagy kár, hogy ezt az okos szócskát az uralkodó gondolkodás, holmi szégyenfoltnak, anyajegyként arcunkra sütötte, hogy már az is irtózik tőle, kit nem sodor válságban sem Mohács, sem Trianon. Bút megélni, búsulni a legnemesebb dolgok egyike, amire az ember képes. Mert, amikor a teremtmény szemébe húzza kalapját, egyik kezével a másikba kapaszkodik, és hajléka küszöbére ül búsulni, nem tesz egyebet, mint az eszével gondolkodik, a szívével érez, a lelkét pedig a Teremtő színe elé küldi. Tudományos nyelven: komplex vizsgálatot végez.)

2020. augusztus 29-én délelőtt a Mohácsi Nemzeti Emlékhelyen a csata 494. évfordulóján tartottak ünnepséget, amelyen részt vett a Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója, Fodor Pál és az intézmény több munkatársa is. A program keretében több intézményvezető, illetve kutató is aláírta a „Mohács 500” kiáltványt, amelyben közösen javasolják, hogy a 2026-os esztendőt nyilvánítsák nemzeti emlékévvé.

A mohácsi csata idei emléknapjának délutánján a város Kanizsai Dorottya Múzeumában tartották a „Mohács 1526–2026. Rekonstrukció és emlékezet” című kutatási program könyvbemutatóját, amelynek során a projekt legfontosabb kutatási eredményeivel ismerkedhettek meg az érdeklődők.

A Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) Országos Levéltára új kiállításának megnyitójára 2020. augusztus 24-én került sor a Bécsi kapu téri épületben. A nemzet emlékezete – A magyar történelem mérföldkövei című, panorámavetítéssel kísért tárlat a 21. század interaktív eszközeit felhasználva mutatja be a magyar állam fennállásának ezer évét. A rendezvény egyik megnyitóbeszédét a Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) főigazgatója, Fodor Pál tartotta, aki kiemelte: „az itt látható dokumentumokból is leszűrhető tanulságokkal felvértezve az a feladatunk, hogy lélekben próbáljunk felnőni Szent István örökségéhez, hagyatékához, s ne engedjünk se az alkotmányosságból, se az önkormányzatból, vagyis a magyar külső és belső szuverenitásból.” Fodor Pál beszédének teljes szövegét az alábbiakban olvashatják.

A kiállítás megnyitójáról szóló cikk itt olvasható.

A „Valló Andor” álnéven publikáló szerző 2020. augusztus 14-én a Válasz Online-on jelentette meg a Trianon-emlékműről szóló írását, amelyben súlyos kritikával illette az emlékmű koncepcióját, leginkább az 1913. évi helységnévtár alapul vételét a helynevek felsorolásában. Az emlékmű koncepciójának kialakításában részt vettek a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének (BTK TTI) munkatársai, akik fontosnak tartják, hogy a Válasz Online olvasóit tájékoztassák az 1913. évi helynévtár használatának okairól. Demeter Gábor, a BTK TTI tudományos főmunkatársa, Fodor Pál, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója, a BTK TTI tudományos tanácsadója és Molnár Antal, a BTK TTI igazgatója és tudományos tanácsadója 2020. augusztus 19-én megjelentették válaszukat, amely itt olvasható.